Hit és tudás közti különbségekről az eltérő filozófiai irányzatok máig nem tudtak közös nevezőre jutni. Egyes felfogások szerint hitnek nevezünk mindent, ami nem tudás, tehát mérhető, igazolható, bizonyítható tény. Míg az egyén szempontjából vizsgálva ezt a kérdést, hinni valamiben legalább annyira szilárd meggyőződés, mint a tárgyi tudás. Ha pedig még tovább szeretnénk csavari a kérdést, arra is megvan a lehetőség.

Hiszek benne, hogy ha üzemanyagot töltök az autóba, képes lesz elvinni A-ból B-be, de tudom, hogy pusztán a tankolás nem elég ahhoz, hogy tényleg odaérjek. Hiszek abban, hogy az elejtett alma lefelé fog esni, de tudom, hogy egy forgószél peremén állva könnyen fejbe találhatom magam. Elhiszem, hogy a számomra ismeretlen gyógyszer is segíthet a betegségemen, de tudom, hogy a betegtájékoztatóban szereplő mellékhatások bármelyike kiütközhet rajtam.

Az emberek és az állatok viselkedésében is fontos szerepe van a tapasztalaton alapuló prekoncepcióknak, mely a későbbi viselkedésüket alakítja. A kutyák feltehetően bíznak abban, hogy minden úgy történik, ahogy azt szeretnék, vagy ahogy a korábbi tapasztalataik azt megalapozták. Így tanulnak. A kutyám nem tudja, hogy ha azt mondom neki, üljön le, akkor biztosan kap egy jutalomfalatot, de elég sokszor adtam neki ahhoz, hogy elhiggye, hogy az "ül" parancsra le kell tennie a seggét. Mivel bízik bennem, és tudja, hogy az neki nem lehet rossz, engedelmeskedik.

A bizalomhoz hasonlóan működik a hit is. Azt hinni valamiről, hogy igaz, anélkül, hogy ezt be tudnám bizonyítani, ugyanúgy következhet a korábbi tapasztalataimból. Ha pedig a tapasztalataim azt igazolják, hogy igazam van, akkor már tudom, hogy aki mást mond, az téved.

• Az emberiség több különböző fajra osztható, vagy nincs faji különbség ember és ember között?
• A kizárólag növényi eredetű ételek fogyasztása az emberiség jövője, vagy a vegan táplálkozási mód globális szinten fenntarthatatlan?
• Az oltás egy korlátozó eszköz a nagyhatalmak kezében, vagy az oltás csökkenti a komolyabb tünetek kockázatát?
• A jelenlegi kormány gazdasági egyensúlyban tartja az országot, vagy a jelenlegi kormány szétlopja az országot?
• Az apa férfi, az anya nő, vagy a család az család?

Ránk van bízva, melyikben hiszünk, mert ezek a kijelentések relatív igazságok. Hiszen emberek egész tömegei állnának ki az egyik vagy a másik oldal mellett. A legtöbben pedig még árnyaltabban nyúlnának a témákhoz, kicsit ez is igaz, kicsit az is, középre helyezik magukat stb.

Igazán hinni valamelyik igazságában annyit tesz mint tudni hogy igaz, annak ellenére, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. Ebből az következne, hogy amit hiszek azt tudom, és amit tudok abban hiszek.

A szigorúan szélsőséges tudós ember kizárólag a tudományban hisz, míg a vallásos emberek tudják, hogy a teremtő vigyáz rájuk. Évszázadok óta próbáljuk széterőszakolni ezeket a fogalmakat, és szembefordítani a két oldalt. Ahelyett, hogy bárki olyan nagyvonalú lenne, hogy beismerje, többféle tapasztalás többféle megismeréshez vezet, ami az igazság egyedi dimenzióit teremti meg az emberekben, a tudomány és a vallás is azt mondja, csak "csak nekem lehet igazam".

A véleménybuborékok is, amikbe a social media platformok tartanak minket, így működnek. Azt erősítik, hogy az az egyetlen igazság létezik, amit mi hiszünk a világ működéséről. Tudásunkká válik az, amiről korábban csak feltételeztük, hogy igaz. A relatív igazságokat átminősítjük objektív igazságokká, és elkezdünk szektásodni.

Kivonulásként erről a szélsőséges harcmezőről térítésmentesen próbálok élni. Arra gondolok, hogy hiába tudom a helyemet a korábban felsorolt példák által felrajzolt tengelyeken, nem hiszem, hogy a magamnak adott válaszok valaha mások meggyőzésére is alkalmasak lennének. Nem szeretnék közvetítő médium lenni semmilyen eszme terjesztése céljából. Úgy érzem nálam hitelesebb, meggyőzőbb személyeknek is meggyűlik a baja, ha egy - a saját valóságához viszonyítva - teljes abszurditásból érkező emberrel szállnak vitába egy relatív kérdés kapcsán. Nem kell. Energiapocséklás.